>

A nyers bőrökön a baktériumok tevékenységének hatására megindul a fehérjék bomlása. Bekövetkezhet levegő jelentétében, illetve levegőtől elzárt körülmények között is. A baktériumok mindenütt jelen vannak, és számukra kedvező feltételek között rohamos szaporodásnak indulnak. Leggyakoribb a Bacterium prodigiosum és a Bacillus putrifinus.

A rothadási folyamat során, a hőmérséklet melegszik, melynek következtében a szőrzet, a tollazat kihullik, a felhám nyálkásodva leválik. A még csak kezdődő "pállás" 2%-os formalinos kezeléssel megállítható.

A penészgombák szintén gyorsan elszaporodhatnak, és foltokat, bevonatot képezhetnek a preparátumokon. Spóráik mindenütt jelen vannak, és alkalmas "táptalajra" kerülve gombatelepek fejlődnek belőlük. Legközismertebb a Penicillium és Aspergillus nemzetségek fajtái. Ezek felelősek leginkább az élelmiszerek megromlásáért is. Legellenállóbb képviselői még az arzénnal kezelt bőrökön is megtelepszenek. Az Aspergillus glaucus sárgás-zöld, majd barnás-zöld, az Aspergillus niger fekete foltokat okoz. A bőrkárosító Dematrium nigripes fekete ovális képződményeket alkot. Fertőtlenítőszerekkel védekezhetünk ellenük.

Az ízeltlábúak között is találunk veszedelmes kártevőket, melyek egy része a nyers másrészük a kész preparátumot károsítják, akár egy évtized eltelte után is.

A közönséges szalonnabogár (Dermestes landarius) feketésbarna színű, a szárnyfedők első részén sötét foltokkal tarkított, világossárga öv látható. Az imágó, de elsősorban a lárvái felfalják az emlős és madárbőrt a rajta lévő hús és zsírszövettel egyetemben. Megrágják a szaruképleteket (szarvakat, patákat, karmokat, csőrkávát stb.). A sötétben táplálkozó lárvák 13 mm hosszúak, sűrűn szőrözöttek, vékony, szürke csíkokat hagynak maguk után. A szürke bőrbogár (Dermestes vulpinus) a nyers és kikészített bőrt egyaránt károsítja. A szűcsbogár (Attagenus pellio) 4-5 mm hosszú, fekete színű, teste fekete szőrökkel borított. Az előtoron három, a szárnyfedőn egy kis foltot visel. A válldudorok mögött két-két apró szőrfoltocska található. Lárvája 9-11 mm hosszú, hátul elkeskenyedő, háta sötét, hasa világosbarna. A lárva kártétele az erős szélű lyukak alapján ismerhető fel. A szőrtüszőt rágják, ami szőrhullást eredményez. Hozzá hasonló, de ritkább a sötét gyapjúbogár (Attagenus pineus). A pusztító múzeumbogár (Anthrenus verbasci) 4-5 mm hosszú, sötétszürke színű, teste keskenyebb, pikkelyekkel fedett. Hasa fehér vagy szürkésfehér, kétoldalt és felül sötétszürke színű. Az előtor tövének külső sarka és közepe fehér, szárnyfedőin három hullámos harántszalag látható. A kis múzeumbogár (Anthrenus algae) 1,5 mm hosszú, csápja nyolcízű, melynek vége bunkószerűen megvastagodott. Alapszíne sárgás, pikkelyekkel fedett, szárnyfedőin sötétebb pikkelyfoltokkal. Lárvája 4-5 mm hosszú, hátán világos foltokkal, okkersárga csíkokkal.

A molyok ismert kártevők a háztartásokban is. Lárvái a hám keratinját pusztítják, ami szőrhulláshoz vezet. A ruhamoly (Tineola biselliella) a gyapjas és selymes szőrű preparátumokat támadja meg. Elülső pár szárnya egyszínű szalmasárga, a hátulsó világosabb, sárga szőrökkel fedett. Az élénkebb hímek este a fény körül repülnek. Petéiket nem ragasztják a szőrre, az porolással eltávolítható. A szőrmemoly (Tineola pallienela) elülső pár szárnyán három sötét foltot visel. A bőrmoly (Monopis rusticella) elülső pár szárnya feketésbarna, közepén fehér folttal.

Itt kell megemlíteni a preparátumok esztétikai károsodását okozó tényezőket. Leginkább fenyegető a por, amely az idő során rárakódik a tollakra a szőrzetre. Időnként poroljuk le őket a háztartásokban használatos, kíméletes tisztítást lehetővé tevő eszközzel. A füst szintén rárakódik mindenre. A szálló rovarok, elsősorban a legyek "bepiszkítják" a preparátumokat. Legjobb védekezés a megelőzés.

Elérhetőségek

© 2017. Minden jog fenntartva.